2019. augusztus 25., vasárnap

14. Ellenállás értékét befolyásoló tényezők, teljesítmény


























































1. Ellenállások teljesítménye

 A fogyasztó teljesítménye P=U⋅I P=U^2R U=P⋅R P=R⋅I^2 I=PR Figyelmeztetés: A helyes számológéphasználat miatt célszerűbb a zárójeles képleteket alkalmazni: U=(P⋅R) I=(PR)

Feladatok:
(OFI TK10 73.)
1. Egy 1800 W-os elektromos fűtőtest 230 V-os hálózatról üzemeltethető.
Számítsuk ki a fűtőtest ellenállását és a felvett áramot!

2. Egy mosógép ökoprogramja szerint 5,5 kg ruha mosását 150 perc alatt végzi el.
Közben 1,5 kWh áramot fogyaszt, és 58 liter vizet használ, melyből 20 litert melegít fel
15 °C-ról 60 °C- ra.
a) Mennyibe kerül egy ilyen mosás?
b) Hány százalékát fordítja a víz melegítésére a felhasznált energiának?
(1 kWh elektromos energia árát vegyük 45 Ft-nak.)

3. Ha egy fogyasztó feszültségét növeljük, akkor nő a teljesítménye és
az általa – adott idő alatt - elfogyasztott elektromos energia is.
Hány százalékkal nő a fogyasztás, ha a feszültségnövekedés 4,5%-os?
1999-ben a hálózati feszültség értékét 4,5%-kal növelték:220V-ról 230V-ra.
A villanyszámlákon megjelenő fogyasztás százalékos növekedése azonban
lényegesen elmaradt az előző kérdésre adott, helyes válasz értékétől. Miért?

4. Egy háztartásban személyenként és naponta átlagosan 40 liter 40°C-os meleg vízre van szükség.
Mennyi idő alatt és milyen költséggel állíthatjuk ezt elő 1,8kW teljesítményű vízmelegítőnkkel,
ha a melegítés hatásfoka 80%? Ez a melegvíz-igény 20 liter víz 60°C-osra melegítésével és
hideg vízzel való keverésével is kielégíthető.
Ekkor azonban a nagyobb hőveszteség miatt a melegítés hatásfoka csak 60%.
Melyik megoldás olcsóbb?
(A hideg csapvíz 18°C-os, az elektromos energia ára 45 Ft/kWh)

5. Egy hagyományos, 60 watt teljesítményű izzólámpa átlagos élettartama 1000 óra, ára 66 Ft.
Egy 12 wattos kompakt izzó hasonló fényerőt biztosít, üzemideje 8000 óra, ára 2100 Ft.
A kompakt izzó élettartama alatt tehát átlagosan 8 db hagyományos izzót használunk el.
Hasonlítsuk össze a két fényforrás beszerzési és üzemeltetési költségeit ez alatt a 8000 óra alatt!
Határozzuk meg –grafikusan vagy számításokkal- azt az üzemidőt, amely után már megtakarítást jelent
a kompakt izzó használata! (1 kWh elektromos energia árát vegyük 45 Ft-nak.)

6. Egy erőmű 600 kW elektromos teljesítményt szolgáltat egy távoli fogyasztó számára.
A fogyasztóhoz vezető hosszú távvezetéket melegíti a benne folyó áram. Ez a szállítás vesztesége.
Mikor kisebb ez a veszteség: 60 kV vagy 120 kV feszültségen történő energiaszállítás esetén?
Mennyi a két veszteség aránya?
(Az elektromos energia szállítás feszültségét a valóságban is meg lehet választani.
A módszerről a következő tanévben a váltakozó feszültség témakörben lesz szó.)

7. A LED-izzókat tartalmazó világítóeszközök energiatakarékos fényforrások.
A LED-„izzó” ugyanis nem izzik, ezért nem jelentkezik a hagyományos fényforrásoknál
kb. 90%-os veszteséget okozó melegedés.
Két azonos fényerejű fényszóró közül az egyik egy 2000 óra élettartamú 35 W-os halogén izzóval,
a másik 3 db egyenként 1 W-os, 30 000 óra élettartamú LED-izzóval működik.
A halogén izzó ára 1000 Ft, a 3 db LED izzóé összesen 3750 Ft.
Számítsuk ki a kétféle fényforrásnak a LED-es lámpa közel három és fél éves élettartama alatti költségeit!
Az eredmény értékelésekor vegyük figyelembe, hogy a lámpát nem használjuk három és fél éven át folyamatosan.
Lehet, hogy átlagosan csak napi két órát üzemel.

13. Generátorok fajtái

1. A generátorok fajtái

A generátoroknak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg:
Feszültséggenerátort, és
Áramgenerátort.

Mindkét esetben megkülönböztetünk ideális és valós esetet.

2. Ideális generátorok

A) Ideális áramgenerátor:
cél: állandó áramerősség biztosítása.
Áramköri jelölés:
B) Ideális feszültséggenerátor:
cél: állandó feszültség biztosítása
Áramköri jelölés:

3. Valós generátorok:

Ebben az esetben a belső ellenállás értéke nem hanyagolható el.

Az ábráról látható, hogy
valós feszültséggenerátor esetén:
 a belső ellenállás a generátorral sorba van kötve
 a belső ellenállás értéke kicsi

valós áramgenerátor esetén:
 a belső ellenállás a generátorral párhuzamosan van bekötve
 a belső ellenállás értéke nagy

Feszültséggenerátor a gyakorlatban:

4. Generátorok kapcsolása:

A) Soros kapcsolás esetén:
a generátorok forrásfeszültségei előjelhelyesen összeadódnak.
B) Feszültséggenerátorok párhuzamos kapcsolásánál:
a kapcsolás eredő forrásfeszültsége pontosan ugyanakkora, mint egy generátor forrásfeszültsége.

5. Mérőműszerek kapcsolása:

Áramköri jelölések:
Egyszerű kapcsolás:
Az ábráról látható, hogy
 az ampermérőt mindig sorosan,
 a voltmérőt mindig párhuzamosan kötjük a fogyasztóval.

Hogyan tudjuk kiterjeszteni a mérési tartományt? Lásd itt

Mérőműszerek fajtái:
A. Analóg mérőműszerek:
Deprez (ejtsd: döpré), másszóval lengőtekercses műszer.
B. Digitális mérőműszerek:
multiméter

Fáziskereső ceruza használata:

12. Ohm törvénye

1. Ohm törvénye:

A fogyasztóra kapcsolt feszültség egyenesen arányos a fogyasztón átfolyó áram erősségével.
Hányadosuk állandó.

Vagyis
R = U/I

Ebből következik:
U = R*I
I = U/R

Csacsiháromszög használata:
(forrás: https://villanytanya.hu/elektronika/ohm-torveny/)

2. Watt törvénye:

Az elektromos teljesítmény az elektromos munkavégzés sebessége.
Jele: P.
Mértékegysége a watt (W).
A fogyasztó elektromos teljesítménye:
a fogyasztó kivezetései között mérhető feszültség és a rajta folyó áram erősségének szorzata.

Képlete: P = U*I

Ebből következik:
U = P/I
I = P/U

(forrás: https://static.smc.eu/binaries/content/assets/smc_cee/hu_local/oktatasi-poszterek/poster_electronics_70x100cm_hun_v.pdf)

További következmények:
 P = U*I = (R*I)*I = R*I²
 P = U*(U/R) = U²/R

vagyis: P = R*I² = U²/R

3. Ohm törvénye teljes árramkörre

1. Megkülönböztetések:
A) RÖVIDZÁRÁSI eset:
 ha az áramforrás kapcsait vezetékkel összekötjük.
 ilyenkor a külső (terhelő) ellenállás értéke nulla (Rk = 0 Ω)
 I értéke maximális, ezért a vezeték elég.
B) TERHELÉSES eset:
 ilyenkor van külső (terhelő) ellenállás (Rk ≠ 0 Ω)
C) SZAKADÁSOS eset:
 az áramforrás kapcsait szabadon hagyjuk, nem kötünk rá semmit.
 ilyenkor a külső (terhelő) ellenállás értéke végtelen (Rk = ∞Ω)
 U értéke maximális.
 szakadás jele: X.

(forrás: http://centroszet.hu/tananyag/elektro_bovitett/33_ohm_trvny.html)

2. Megkülönböztetések:
A) Ideális áramforrás:
 az ideális áramforrásnak nincs belső ellenállása (Rb = 0Ω).

B) Valós áramforrás:
 a valós áramforrásnak van belső ellenállása (Rb ≠ 0Ω).
 valós áramforrás = ideális áramforrás + belső ellenállás.


A valós áramforrás jellemzői:
 Rb = belső ellenállás
 Rk = külső/terhelő ellenállás

Uo = belső feszültség / elektromotoros erő = üresjárási feszültség
 az ideális áramforrás jellemzője (szakadás esetén)
Ub = belső feszültségesés
 a belső ellenállásra jutó feszültség
Uk = külső feszültségesés = kapocsfeszültség
 a külső ellenállásra jutó feszültség

Uo = Ub + Uk
 Ub = Rb*I
 Uk = Rk*I
Uo = I*(Rb + Rk)
Ennek az összefüggésnek a neve: Ohm törvénye teljes áramkörre.

PÉLDA:
Egy áramforrás kapocsfeszültsége 0,1A-es terhelésnél 9V, 0,4A-es terhelésnél pedig 3V.
Mekkora az üresjárási feszültsége és a belső ellenállása?

MEGOLDÁS:
Adatok:
I1 = 0,1A
Uk1 = 9V
I2 = 0,4A
Uk2 = 3V

Behelyettesítések:
1. Uo = 0,1*Rb + 9
2. Uo = 0,4*Rb + 3

Egyenlet:
0,1*Rb + 9 = 0,4*Rb + 3
0,3*Rb = 6
Rb = 20 Ω
Uo = 0,1*20 + 9 = 11V

11. Az elektromos áram

1. Egyenáramok fogalma:

A töltéshordozók egyirányú áramlását egyenáramoknak nevezzük.
A töltéshordozók oda-vissza áramlását váltakozó áramnak nevezzük.
Az áramok két fő fajtája:
  • AC = váltakozó áram
  • DC = egyenáram
Töltéshordozó lehet:
  • szabad elektron (fémek)
  • ionok(oldatok = elektrolitok)

2. Az egyszerű áramkör részei:

Az egyszerű áramkör felépítése és működése:

A. áramforrás =

olyan eszköz, amely egyéb energiát alakít át elektromos energiával.
Fajtái:
kondenzátor = pillanatnyi áramforrás
galvánelem = kémiai energiát alakít át elektromos energiává
Jelmagyarázat: konkrét megvalósítás: Pólusok:
(kivezetések, kapcsok) = két kis karika (+/- jelzéssel ellátva).
  • pozitív pólus = anód = innen áramlanak a kationok (+ionok) a katód felé = hosszabb vonal.
  • negatív pólus = katód = innen áramlanak az anionok (-ionok) az anód felé = rövidebb vonal.
Az áramforrás legfőbb jellemzője:
(kapocs)feszültség = az áramforrás kivezetésein mérhető feszültség.
Feszültség = a töltésmozgató képesség mértéke.
 jele: U
 mértékegysége: V, volt.
  iránya: a pozitív polusból a negatív pólus felé mutat.

B. Vezeték =

a töltésáramlás zavartalanságát biztosítja.
Anyaga: fém (réz, alumínium).

C. Kapcsoló =

a töltésáramlás megszakítására szolgál.
Lehet: nyitott, vagy zárt állású.

D. Fogyasztó =

 Az elektromos energiát alakítja át hasznos energiává és hővé.
Áramköri jele: téglalap
Jellemzője:
Ellenállás = a fogyasztó részecskéi mennyire akadályozzák a töltésáramlást.
  Jele: R (rezisztencia)
  Mértékegysége: Ω (ohm)
 Reciproka: Vezetés
  Jele: G (konduktancia)
  Mértékegysége: S (Siemens)

3. A töltésáramlás jellemzője:

Áramerősség = a töltéshordozók áramlási sebessége
  • Jele: I
  • Mértékegysége: A, amper
  • Képlete: I = Q/t
Áramirány:
  • valós áramirány: az elektronok áramlási iránya
  • technikai áramirány: ezzel ellentétes. Ezt használjuk!

4. A elektromos áram hatásai

A. Hőhatás:

Megjegyzés: Ha a vezetéken túl nagy áram folyik keresztül (pl. rövidzárlat esestén), akkor a vezeték elég.

B. Mágneses hatás:

Megjegyzés: Az elektromágnes az elektromos áram mágneses hatásán alapszik.

C. Vegyi hatás: (Vízbontás)

Megjegyzések:
- Az elektromos áram vegyi hatását elektrolízisnek nevezzük.
- Az elektrolízis során a fémek és a hidrogén mindig a katódon, az oxigén vagy a savmaradék az anódon válik ki.
- Az elektrolízis mennyiségi törvényszerűségeit Faraday állapította meg.

D. Fényhatás:

E. Biológiai hatás:

Megjegyzés:
Az áramütés veszélyességének mértékét elsősorban az átfolyó áram erőssége szabja meg.
Az áramütés hatásai Egyenáram esetében (mA)
Értékelési küszöb, enyhe rázásérzet 2–6
Rángásérzet 8–10
Fájdalmas izomgörcs, az áramütést elszenvedő ember a vezetéket nem képes elengedni 60–70
Szabálytalan szívműködés, légzőizomgörcs 80–90
Eszméletvesztés 110–140
Szívbénulás, halálveszély 300–500
1000 Ω-os szívizomellenállás esetén a halálos feszültségérték: 50V.

Feladatok

Töltsd ki a táblázatot a füzetedben!
Áramforrás: Vezeték: Fogyasztó: Kapcsoló:
Feladata: _________________
vagyis a töltéseknek a _________________
_________________ _________________
vagyis a töltéseknek a _________________
_________________
Áramköri jele: a) kondenzátor = _________________
b) rúdelem = __________________
c) laposelem = __________________
d) általános áramforrás
 katód = __________________
 anód = __________________
e) áramfajta
egyenáram = __________________
váltakozó áram = __________________
vezeték = __________________
csomópont = __________________
technikai áramirány = __________________
valós áramirány = __________________
izzó = __________________
általános fogyasztó = __________________
nyitott kapcsoló = __________________
zárt kapcsoló = __________________
Mennyiségi jellemzője: Feszültség:
fogalma = __________________
jele = __________________
mértékegysége = __________________
a mértékegység jele = __________________
Áramerősség:
fogalma = __________________
jele = __________________
mértékegysége = __________________
a mértékegység jele = __________________
képlete = __________________
Ellenállás:
latinul = __________________
fogalma = __________________
jele = __________________
mértékegysége = __________________
a mértékegység jele = __________________
Reciproka:
neve = __________________
latinul = __________________
jele = __________________
mértékegysége = __________________
a mértékegység jele = __________________
Milyen hatást fejt ki a környezetére? ráz: __________________ hatás melegít: __________________ hatás világít: __________________ hatás
vizet bont: __________________ hatás
mágnesessé tesz: __________________ hatás