2019. augusztus 25., vasárnap

30. Transzformátorok

1. A transzformátor létrejötte:

A transzformátor „szülei” (1885.):


2. Felépítése:



3. Miért használunk transzformátort?

Az erőművek által termelt energia szállítása és elosztása csak elektromos energia továbbításának formájában oldható meg.Az elektromos energiaszállításban jelentős problémát jelent az a veszteség, ami a távvezetékek melegedésében származik.A hőveszteség az áramerősség négyzetével arányos. Úgy lehet csökkenteni az áramerősséget, hogy a feszültséget növeljük, és így az átvitt teljesítmény állandó marad.
Az elektromos energiaszállítás rendszere:



4. Működése:

P1 = P2
P1 = U1*I1
P2 = U2*I2
N1/N2 = U1/U2

5. Feladat:

Töltsük ki a következő táblázatot!
Ssz. N1 U1(V) I1(A) P1(W) N2 U2(V) I2(A) P2(W)
1. 300 12 96/12 = 8 96 1200 1200/300*12 = 48 96/48 = 2 96
2. 220/110*600 = 1200 660/3 = 220 3 660 600
110
6
110*6 = 660
3. 300 48/2 = 24 2
48
96/24*300 = 1200 48/0,5 = 96 0,5 48

Transzformátor teszt

NÉV:
JEGY:
Ssz. N1 U1(V) I1(A) P1(W) N2 U2(V) I2(A) P2(W)
1. 8000 2000 500 2000
2. 0,04 32 320 0,5
3. 2000 7,5 50 1200
4. 210 480 1,25 52,5
5. 1200 13 52 64
6. 0,4 142 4200 994
7. 915 210 0,7 49
8. 25 0,2 700 20
9. 504 2,5 800 200
10. 81 6000 120 60

29. Párhuzamos RLC körök

5. Párhuzamos RLC-kör

1. Vektorábra:


2. Képletek:

A. Áramerősség-viszonyok:
IR2 + (IC – IL)2 = I2
B. Ellenállás-viszonyok:
(1/XC – 1/XL)2 + 1/R2 = 1/Z2
C. Ohm-törvény:
Z = U/I

3. Feladatok:

1. feladat:
 IR = 150mA
 IL = 200mA
(IC = 0)
 I = ?(mA)

2. feladat:
 U = 10V
 IR = 10mA
 IC = 7,5mA
(IL = 0)
 Z = ?(Ω)

3. feladat:
 IR = 20mA
 IC = 15mA
(IL = 0)
 I = ?(mA)

4. feladat:
 IR = 800μA
 IC = 600μA
(IL = 0)
 I = ?(μA)

5. feladat:
 U = 6V
 IR = 10mA
 IC = 7,5mA
(IL = 0)
 Z = ?(Ω)

28. Soros RLC körök

4. Soros RLC-kör:

1. Vektorábra:


2. Képletek:

A. Feszültségviszonyok:
UR2 + (UL – UC)2 = U2
B. Ellenállás-viszonyok:
(XL – XC)2 + R2 = Z2
C. Ohm-törvény:
Z = U/I

3. Feladatok:

1. feladat:
 XL = 500Ω
 XC = 900Ω
R = 300Ω
 Z = ?(Ω)

2. feladat:
 U = 6V
 XL = 3 kΩ
 XC = 5 kΩ
R = 1,5 kΩ
 I = ?(mA)

3. feladat:
 UL = 40V
 UC = 0
UR = 30V
 U = ?(V)

4. feladat:
 XL = 200Ω
 XC = 0
R = 150Ω
 Z = ?(Ω)

5. feladat:
 I = 2mA
 R = 2kΩ
 XC = 0
XL = 1,5 kΩ
 U = ?(V)

27. Áramköri elemek


1. Elnevezések:

  • R = rezisztencia = ohmikus ellenállás [soros kapcsolás = s. k.]
  • 1/R = konduktancia = ohmikus vezetés [párhuzamos kapcsolás = p. k.]
  • X = reaktancia = nem ohmikus (kapacitív, induktív) ellenállás [s. k.]
  • 1/X = szuszceptancia [p. k.]
  • Z = impedancia = eredő ellenállás [s. k.]
  • 1/Z = admittancia [p. k.]

2. Tekercs váltakozó feszültségű áramkörben:

Geometriai paraméterektől való függés:
 R = ϱ*l/A (ellenállás)
 L = μ0*N²*A/l (induktivitás)

Főbb paraméterek:
 XL = ω*L = 2*π*f*L (induktív reaktancia)
 f = XL/(2*π*L) (frekvencia)
 Q = R/XL = R/(2*π*f*L) (Jósági tényező)

3. Kondenzátor váltakozó feszültségű áramkörben:

Főbb paraméterek:
 XC = 1/(ω*C) (kapacitív reaktancia)
 C = 1/(2*π*f*XC) (kapacitás)

26. Teljesítményviszonyok vizsgálata

25. Váltakozó áram létrehozása és jellemzői


1. Váltakozó áram létrehozása:


A generátor felépítése és működése:
Az állandó mágneses mezőben (az indukció vonalakra merőleges tengely körül) forgó vezetőkeretben (vagy tekercsben) az indukált feszültség értéke szinuszosan változik.
Az így létrejövő áram a váltakozó áram.



2. Váltakozó áram tulajdonságai:


Az egyenárammal ellentétben a váltakozó áram
  • nem elektrolizál,
  • van mágneses tere,
  • hőhatása is van.

3. Jellemzői:





Pillanatnyi értékek:
  • Pillanatnyi áramerősség (i)
  • Pillanatnyi feszültség (u)
Maximális értékek:
  • Áramerősség amplitúdó (imax)
  • Feszültség amplitúdó (umax)
Forgómozgásra jellemző értékek:
  • Szögsebesség (ω)
  • Frekvencia (f)
  • Kezdőfázis (φ = fí)
Effektív értékek:
A hőhatás szempontjából a váltakozó árammal egyenértékű egyenáram jellemzői.
  • Effektív áramerősség:
    • I = imax/√2
  • Effektív feszültség:
    • U = umax/√2
  • Impedancia (eredő ellenállás):
    • Z = U/I
Ez az érték hálózati feszültség esetén U = 230V.
A hálózati áram frekvenciája: 50Hz.

Elektromos munka, teljesítmény:
W = U·I·t
P = U·I = 0,5·umax·imax


4. Ellenállások (passzív kétpólusok) váltakozó áramú áramkörben:

A. Ohmikus ellenállás:
Megvalósítója:
 Fogyasztó

Jellemzője:
 ellenállás (R)
Ohmikus ellenállás:
R
(Az ohmikus ellenálláson az áramerősség és a feszültség fázisban van egymással.)

B. Kapacitív ellenállás:
Megvalósítója:
 Kondenzátor


Jellemzője:
 kapacitás (C)
Kapacitív ellenállás:
XC = 1/(C·ω)
Alkalmazásának hatása:


(Kapacitív ellenálláson az áramerősség 90°-t siet a feszültséghez képest)

C. Induktív ellenállás:
Megvalósítója:
 Tekercs


Jellemzője:
 induktivitás (L)
Induktív ellenállás:
XL = L·ω
Alkalmazásának hatása:


(Induktív ellenálláson az áramerősség 90°-t késik a feszültséghez képest)


Igaz-hamis állítások

NÉV: PONT:
Igaz-hamis állítások:

Ssz. Állítás Igaz Hamis   ?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.

23. Elektromágneses indukciós jelenségek

1. Indukciós jelenségek:

  • Mozgási indukció
    • A vezeték mozog
    • A mágneses mező mozog
  • Nyugalmi (kölcsönös) indukció
  • Önindukció

2. A vezeték mozog:

Jelenség:
Mozgassunk el egy vezetéket homogén mágneses térben az indukcióvonalakra merőlegesen.
Ilyenkor a vezetékkel összekapcsolt mérőműszer áramot jelez.


Indukált feszültség:
A vezeték két vége között töltéskülönbség alakul ki.
Az így létrejövő feszültséget indukált feszültségnek nevezünk.
Uind = B·l·v, ahol
  • l = a vezeték hossza,
  • v = az elektronok sebessége,
  • B = a mágneses indukció.

Lenz törvénye:
Az indukált áram olyan irányú, hogy az általa létrejövő Lorentz-erő akadályozza a vezeték mozgását.

3. A mágneses mező mozog

Jelenség:
Ha egy mágnest közelítünk vagy távolítunk egy vezetőkerethez, vagy tekercshez, akkor a vezetőkeret, vagy tekercs két vége között feszültség jön létre (indukálódik).


Lenz törvény:
Ha a mágneses mező mozog, akkor a vezetőkeretben kialakuló áram irányát a bal kéz-szabály határozza meg (ennek az áramnak a mágneses mezője fogja gyengíteni a vezetőkereten belüli mágneses mező változást) .

4. Speciális alkalmazások:

A. Ugró fémkarika:


B. Rézcsőben eső mágnes:




Mágneses fék:

(örvényáramok alakulnak ki)

Igaz-hamis teszt:

NÉV: PONT:
Igaz-hamis állítások:

Ssz. Állítás Igaz Hamis ?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.

24. Kölcsönös- és önindukció Tekercsek jellemzői

1. Kölcsönös indukció:

Jelenség:
Helyezzünk egymás közelébe két tekercset.
Ha az első tekercsre áramot kapcsolunk, akkor a másik tekercsben feszültség indukálódik.
Ezt a jelenséget hívjuk nyugalmi (kölcsönös) indukciónak.



2. Önindukció:

Jelenség:
Bekapcsoláskor, illetve kikapcsoláskor a tekerccsel párhuzamosan kapcsolt feszültségmérő változást jelez.
A jelenség neve: önindukció.



3. A tekercsek jellemzői:

A. A tekercs induktivitása:
Jele:
L
Mértékegysége:
H, Henry.
Egyenes tekercs esetén:
 U = L·ΔI/Δt
 ΔI = U·Δt/L
Geometriai paraméterektől való függés:
L = μ0·N2·A/l
ahol μ0 =4π·10-7 Vs/(Am) (vákuum permeabilitás)

B. A tekercs által tárolt energia:
Em = 1/2·L·I2

1.Feladat:
A = 20cm2 = ?m2
N = 150
l = 12cm = ?m
I = 2A
L = ?H
E = ?J

4. Tekercsek kapcsolása:

Soros kapcsolása esetén:
 ΔI = állandó
 U = U1 + U2
Leredő = L1 + L2

Párhuzamos kapcsolás esetén:
 U = állandó
 ΔI = ΔI1 + ΔI2
1/Leredő = 1/L1 + 1/L2

2. Feladat:
L1 = 4·10-3H
L2 = 5·10-4H
L3 = 7·10-3H
Ls = ?
Lp = ?

22. Erőhatások mágneses mezőben


1. A jelenség felfedezése:


Oersted (1819): az elektromos áram hatással van a közelébe helyezett iránytűre.



2. Egyenes vezetőre ható erő:


Az erő irányát a jobb kéz középső ujja mutatja meg, ha a hüvelykujj az áram irányába, a mutatóujj az indukció irányába mutat.
F = Il×B (F=BIl)



3. Mozgó töltés mágneses térben:


Lorentz-erő: pozitív töltés esetén az erő irányát a jobb kéz középső ujja mutatja meg, ha a hüvelykujj az sebesség irányába, a mutatóujj az indukció irányába mutat.
F = Q(v×B)




Feladatok:


(OFI TK10 106.)
1. Homogén mágneses mező indukcióvonalaira merőlegesen szabálytalan alakú áramjárta vezetőhurkot helyezünk.
Milyen alakzatot vesz fel a vezetőhurok?

2. Mekkora erősségű és milyen irányú homogén mágneses mezőt kell alkalmazni ahhoz a 20 g tömegű, 80 cm hosszú
2,5 A-es egyenes vezetékhez, hogy a levegőben lebegjen?

3. A fénysebesség tizedével száguldó elektronok a Föld mágneses mezőjébe kerülve körpályára kényszerülnek.
Mekkora a körpálya sugara, ha a Föld mágneses mezőjének erőssége 0,01 mT?

4. Mekkora és milyen irányú erő hat a kelet-nyugati irányú trolibusz felsővezeték 10 m hosszú darabjára
a Föld mágneses mezője miatt, ha benne 180 A nagyságú egyenáram folyik?
A Föld mágneses mezője legyen 0,05 mT.

5. Carl Anderson (1905-1991) Nobel-díjas kísérleti fizikus 1932-ben egy új részecskét fedezett fel,
mely a protonokkal azonos töltésű. A fénysebesség tizedével mozgó részecske a 10 mT erősségű mágneses mezőben
17 mm sugarú körívet írt le. Milyen részecskét fedezett fel Anderson?

6. Két egyforma rugón, melynek rugóállandója 3 N/m, 20 g tömegű 15 cm hosszú fémrúd függ vízszintes helyzetben.
A fémrúd homogén mágneses mezőbe lóg, melynek iránya szintén vízszintes és merőleges a rúdra, nagysága 500 mT.
Mekkora a rugók megnyúlása, ha a fémrúdban 4 A erősségű áram folyik?

7. Azonos sebességgel lövünk be egyszeresen pozitív 12C+ és 14C+ ionokat a 950 mT nagyságú homogén mágneses mezőbe.
Mekkora ez a sebesség, ha az ionok pályasugarának eltérése 0,3 mm? Melyik ion tesz meg nagyobb körívet?
Használjuk a Négyjegyű függvénytáblázatokat!

21. A mágneses mező jellemzői


1. Mágneses indukció:

A mágneses mező forgató hatásának jellemzője.
Jele:
 B
Mértékegysége:
 Tesla, T

Nikola Tesla:


Meghatározása:
 `M_max = B*I*A`
 1T = 1 `(N*m)/(A*m^2)` = 1 `N/(A*m)` = 1 `(V*s)/m^2`
 (M = B*I*A*sinα)

Kísérleti tanulmányozása:
1. A mágneses mező adott pontjába helyezzünk egy iránytűt (magnetométert)!
2. Várjuk meg míg a tű nyugalmi állapotba kerül!
3. Forgassuk el 90°-kal, majd engedjük el!
4. A befordulás gyorsaságából következtethetünk az indukció nagyságára.




2. Mágneses fluxus:

A mágneses indukció vonalak sűrűsége.
Jele:
 Φ (fi)

Képlete:
 Φ = B*A

Mértékegysége:
 Weber = Wb
 1 Wb = 1 Vs



3. Egyéb jellemzők:

A. Forráserősség =
 zárt felületre vonatkozó összfluxus.

Maxwell 3. törvénye:
 A magnetosztatikus mező forrásmentes.


B. Örvényerősség:
Jele:
 ÖB
Maxwell 4. törvénye (Ampere-féle gerjesztési törvény):
 A magnetosztatikus mező örvényes.

ÖB = μ0*I, ahol
`μ_0 = 4*π*10^-7(V*s)/(A*m)` = vákuum permeabilitás

C. Mágneses térerősség:
 `H = B/μ_0`
Mértékegysége:
 A/m


4. A mágneses indukció értékének meghatározása:


A. Egyenes vezetőtől r távolságban:
`color(red)(B = μ_0/(2*π)*I/r)`

Feladat:
I = 3A
r = 5cm = ? m
 B = ?

B. Körvezető középpontjában:
`color(red)(B = μ_0/2*I/r)`

Feladat:
I = 2,5A
r = 3cm = ? m
 B = ?

C. N menetű tekercs belsejében:
`color(red)(B = μ_0/2*(I*N)/L)`

Feladat:
I = 5A
N = 20
l = 4cm = ? m
 B = ?

D. Körtekercs belsejében:
`color(red)(B = μ_0/(2*π)*(I*N)/R_k)`

Feladat:
I = 1,5A
N = 15
Rk = 3cm = ? m
 B = ?


Feladatok:
(OFI TK10 94.)
1. Két, látszólag egyforma fémrúdról milyen kísérlettel lehetne megállapítani,
hogy melyik a mágnes és melyik a vasrúd?

2. A mágnesség meghatározásához speciális eszközöket, eljárásokat alkalmazunk.
Miért vasreszeléket használunk a mágneses mező kimutatására?
Miért lapos tekercset használunk magnetométernek?
Miért nem rögzítjük az iránytű tűjét a tengelyhez, hanem csak egy hegyes végre illesztjük?

3. Gyűjtsünk a környezetünkben olyan berendezéseket, amelyekben elektromágnes van!

4. Hasonlítsuk össze az elektromos erővonalakat a mágneses indukcióvonalakkal!

5. Mekkora annak a mágnesrúdnak a mágneses indukcióvektora, amely az 5 menetes 4 cm2 területű magnetométert,
melyben 300 mA áram folyik, éppen kimozdítja? A kimozdításhoz legalább 0,0001 Nm forgatónyomaték szükséges.

6. Melyik magnetométert érdemesebb használni, amelyik 10 menetes, 2 cm2 területű és 450 mA folyik rajta,
vagy amelyik 4 menetes 4,5 cm2 területű és árama 400 mA?

7. Egy magnetométerre 0,0008 Nm maximális forgatónyomaték hatott,
amikor egy elektromágnes mágneses mezejét vizsgáltuk.
A 20 menetes magnetométer fluxusa, az egyensúly beállta után, 0,0004 Wb.
Mekkora a magnetométer áramerőssége?

8. A mágneses mezőnek forgató hatása van.
Miért mozdulnak el mégis a vasreszelék-darabkák a pólus irányába?

9. A NASA Pioneer űrszondái az 1960-as években megmérték a Nap mágneses mezőjét,
melynek értéke 0,2 mT-nak adódott.
Mekkora volt a magnetométer áramforrásának feszültsége, ha a 100 menetes 4 cm2 területű,
20 ohmos magnetométer 0,000005 Nm maximális forgatónyomatékot mért?

Feladatok:
(OFI TK10 101.)
1. Melyik erősebb mágneses mező az alábbiak közül?
a) Amely egy 25 menetes, 5 cm2 területű és 200 mA-rel átjárt lapos tekercsre 0,0004 Nm maximális forgatónyomatékkal hat.
b) Amely egy 400 menetes, 7 cm hosszú tekercs belsejében alakul ki 1,5 A esetén.

2. Mekkora áramot folyassunk egy 300 menetes 5 cm hosszú egyenes tekercsben,
hogy abban a mágneses mezőjének erőssége a Föld mágneses mezőjének erősségét kioltsa?
(A Föld mágneses mezőjének erősségét tekintsük 0,05 mT-nak.)

3. Rezgő rugóba egyenáramot vezetünk. Milyen mágneses mező alakul ki a rugó belsejében?

4. Mekkora mágneses mező alakul ki egy 50 ohmos merülőforraló 5 menetes, 10 cm hosszú tekercsében, ha az vízbe merül?
A merülőforralót ebben az esetben 120 V-os egyenfeszültségre kapcsoltuk.

5. A fülhallgató 50 menetes 1,5 cm hosszú tekercse acélra van felcsévélve.
Ábrázoljuk a mágneses mező erősségének változását az idő függvényében, ha az áramerősség 0,1 s alatt 50 mA-ről 350 mA-re nő, majd 0,05 s alatt 150 mA-re csökken!
Az acél mágneses adatát a Négyjegyű függvénytáblázatokból keressük ki!

6. Magyarázzuk meg az alábbi ábra alapján a távíró működését!



7. Mekkora erősségű mágneses mező alakul ki a villámlástól 20 m-re?
A villám áramerőssége kA nagyságú.

8. Egy körtekercs középpontján át, a tekercs középkörére merőlegesen egy hosszú egyenes vezeték halad.
Mekkora áramot folyassunk ebben a vezetékben, ha a 8 cm sugarú középkörrel rendelkező 600 menetes,
500 mA-es körtekercs mágneses mezőjét ki szeretnénk vele oltani?

9. Egy forgótekercses ampermérő mágneses indukcióvektora 500 mT.
A 150 menetes forgótekercs keresztmetszete egy 2 cm oldalú négyzet.
A műszer végkitérésekor a csavarrugó 3·10-5 Nm forgatónyomatékkal hat.
Mekkora a műszer méréshatára?

10. Nikkelkorong a rá merőleges tengelye körül szabadon foroghat.
A korong egyik szélét lángba tartjuk, mialatt ettől negyedfordulatnyira,
oldalról a koronghoz egy mágnessel közelítünk. Melyik irányba fordul el a korong? Miért?

20. Mágneses alapjelenségek

1. Mágneses alapjelenségek:

Mágneses hatás:
  • A mágnes a vasból készült tárgyakat magához vonzza.
  • A mágnes köré szórt vasreszelék sajátos elrendeződést mutat.
  • A mágnes közelébe helyezett iránytű elfordul.

Mágneses pólusok:
  • A mágneses hatás a pólusoknál a legerősebb.
  • A mágnes mindig kétpólusú (É = északi pólus, D = déli pólus).
  • piros = észak, kék = dél.
  • Az egynemű pólusok taszítják, a különneműek vonzzák egymást.


Mágnesek eredete:
  • A mágnesek sajátos tulajdonságait már az ókori görögök is ismerték.
  • A mágnes neve Magnesia város nevéből ered, ahol mágnesköveket (magnetit) találtak.
  • Mágneses tulajdonságot mutató anyagok összefoglaló neve: ferromágneses anyagok (Pl.: Fe, Ni, Co,...)

2. A mágnesek fajtái:

I. Állandó (permanens) mágnesek:
 A. Rúdmágnes:
 B. Patkómágnes:
 C. Gömbölyű (geoid alakú) mágnes:
  A Föld mágneses tere
 D. Egyéb mágnesesek:
  hűtőmágnesek
  henger alakú mágnesek (bicikli dinamó, hangszóró)

Felmágnesezés:
  • Az acélban sok kis rendezetlen helyzetű mágnes található.
  • Ezek a mágnesek az erős mágnes közelítése/távolítása hatására egy irányba rendeződnek el.
  • A felmágnesezés folyamatát: hiszterézis görbe szemlélteti.

Lemágneseződés:
 A nem megfelelő tárolás hatására a mágnes elveszíti mágneses tulajdonságát.

II. Elektromágnesek:
 A. Áramjárta egyenes vezető:
 B. Vezetőkeret (magnetométer): helyettesíthető iránytűvel
  Körvezető:
 C. Egyenes tekercs (Szolenoid):
  Vasmagos változat: vasáru mozgatására szolgáló emelődaru
 D. Körtekercs (Toroid):
 E. Egyéb eszközök:
  Árammérő műszer
  Hangszóró
  Relé
  Csengő


3. A mágneses indukció vonalak:


  • A mágneses mező szemléltetésére szolgáló irányított, zárt görbék.
  • Állandó mágnesek esetén: Az északi pólusból a déli pólusba mutat.
  • Áramjárta egyenes vezeték mágneses indukció vonalait a jobb kéz szabály segítségével határozzuk meg.

Rúdmágnes:


(Az indukció vonalak belül folytatódnak)
Patkómágnes:


(Belül homogén mágneses mező van.)
Egyenes vezető:



Körvezető:


Egyenes tekercs:


(Belül homogén mágneses mező)
Körtekercs:


(Ezt a fúziós erőművekben és a részecskegyorsítókban használják)

Alkalmazás:

19. Témazáró dolgozat (Egyenáramok)