1. Rezgések fogalma, fajtái:
1. Rezgések fajtái:
A. A kitérés-idő grafikon alakja alapján:I. Harmonikus rezgőmozgás:
A kitérés-idő grafikon egy szinuszgörbe.
Az egyenletes körmozgás merőleges vetülete(árnyéka) harmonikus rezgőmozgást végez.
A rugóra akasztott nehezék mozgása akkor tekinthető harmonikus rezgőmozgásnak, ha
a súrlódás, és a közegellenállás elhanyagolható.
A kitérés-idő grafikon alakja háromszögre, fűrészfogra, négyszögre hasonlít.
Ezek a rezgések előállíthatók harmonikus rezgések segítségével (pl oszcilloszkóppal).
III. Csillapított rezgőmozgás:
A rezgés maximális kitérése folyamatosan csökken.
A rugóra akasztott test általában ilyen mozgást végez.
IV. Összetett rezgőmozgás (lebegés):
Közel azonos jellegű harmonikus rezgések eredője.
A burkológörbe (az a görbe, amelyen belül halad a grafikon) egy szinuszgörbe.
pl. rádióadások hangerejének hullámzása.
B. A pályagörbe alakja alapján:
I. Alternáló rezgőmozgás:
A pályagörbe egy szakasz.
A pályagörbe egy körív.
C. Energetikailag:
I. Szabad rezgés:
A rezgést keltő hatás egyszeri jellegű.
Pl. meglökött, majd magára hagyott hinta.
II. Kényszerrezgés:
A rezgést keltő, illetve működtető hatás ismétlődő (periodikus) jellegű.
Bizonyos esetben a hatás kitéréserősítő hatása maximális (rezonancia).
Rezonancia-katasztrófa: 1940, Tocama-híd, USA.
III. Csatolt rezgés:
A rezgőmozgást végző testek között mechanikai kapcsolat van, így az egyik
a másiknak energiát ad át.
Pl. ingasor.
2. Rezgés fogalma:
Ha egy pontszerű test az egyensúlyi helyzetből indulva a két szélső helyzete közöttperiodikusan mozog rezgőmozgásról beszélünk.
